Magyar Nemzeti Galéria English

Állandó kiállítások

19. századi festészet

A 19. századi művészetet bemutató állandó kiállításaink a késő 18. századtól kezdődő mintegy száz esztendő művészetét tekintik át. A nemzeti romantika korának csaknem minden jelentős, a nemzeti vizuális emlékezetet generációk óta meghatározó alkotásával találkozhatunk itt. A történeti festészet olyan emblematikus főművei mellett, mint az Egri nők, a Hunyadi László siratása, vagy a Vajk megkeresztelése, Madarász Viktor, Than Mór, Liezen-Mayer Sándor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula legjelentősebb történeti festményei foglalják el az első emelet két reprezentatív termét. A körbefutó teremsorban Markó Károly tájképei, a biedermeier hol szomorkás, hol pikánsan erotikus zsánerképei, a festészet számára fölfedezett nemzeti tájak ábrázolásai, a nemzeti portréfestészet legismertebb alkotásai tekinthetők meg. Borsos József, Barabás Miklós, Zichy Mihály, Benczúr Gyula, Székely Bertalan közismert főművei mellett Melegh Gábor Schubert-portréja, vagy Lotz Károlynak a szecesszióhoz közelítő akadémizmusa különösen izgalmas egységei a kiállításnak. Külön terem mutatja be 19. századi festészetünk legnagyobb újítóinak, Szinyei Merse Pálnak, Munkácsy Mihálynak és Paál Lászlónak munkásságát. Szinyei Majálisa és a Lilaruhás nő című műve a magyar festészet legismertebb és legtöbbet reprodukált alkotásai. Munkácsy korai realizmusát többek között a Tépéscsinálók és a Siralomház képviseli, Paál László rövid életének pedig csaknem minden fontos műve megtekinthető. A palota régi Báltermében a naturalizmusnak és a korai plein air festészetnek sokszor a modernizmus felé utat nyitó törekvései kaptak helyet. Mednyánszky László, Mészöly Géza, Deák-Ébner Lajos, Hollósy Simon, Csók István alkotásai képezik a gerincét ennek kiállításai egységnek. A termekben kiállított szobrok, köztük Ferenczy István (Pásztorlányka), Izsó Miklós (Búsuló juhász), Stróbl Alajos, Zala György munkái szervesen illeszkednek az egyes termek tematikájához.