Aktuális időszaki kiállítások

A Magyar Nemzeti Galéria és a Vaszary Villa közös kiállítása
Balatonfüred, Vaszary Villa ( Honvéd u. 2-4.)
2010. május 29 - október 31.

A nagyszabású kiállítási központ, a felújított Vaszary-villa a 20. század egyik legjelesebb hazai mesterének, Vaszary János festőművész (1867-1939) munkásságának reprezentatív válogatásával, tavasszal nyitja meg kapuját a nagyközönség előtt. A Magyar Nemzeti Galéria és a Pannonhalmi Főapátság gyűjteményéből, valamint magángyűjteményekből csaknem félszáz remekmű érkezik Balatonfüredre, azok közé a patinás falak közé, ahol a művész nagybátyja, Vaszary Kolos (1832-1915) bíboros és esztergomi érsek egykor a nyarakat töltötte, abba az épületbe, amely a főpap élete utolsó két évében állandó lakhelyéül is szolgált. A Czigler Győző műegyetemi tanár által tervezett villa építési munkálatai 1891 őszén kezdődtek, és a historizáló stílusú, neobarokk ízlésű kis palota 1892 nyarára vált lakhatóvá. Egykori berendezését a Balaton (Futár) folyóirat korabeli sorai idézik fel: "A fogadó teremtől jobb kézre van a hálószoba. A mennyezetes ágy, a domborművű hímzések, selyemfüggönyök, értékes szőnyegek és faldíszítések egész áradata, Vaszary János festőművész remek festménye, a kis kápolnafülke, mind, mind gazdájának előkelő és mindamellett finom egyszerűségét hirdetik."

A május végén nyíló Vaszary tárlat betekintést ad a festő ouvre-jének jeles korszakaiba, végigkíséri a művész stílusában rendkívül változatos, sokszínű munkásságát a pályakezdő évektől az életmű kiteljesedéséig. A nagyközönség olyan különlegességekkel, eddig Magyarországon nem látott művekkel is találkozhat itt, mint a Sotheby's 2009-es aukcióin felbukkant Pihenő matrózok, illetve a Lugasban című festmények, vagy az ugyancsak 2009-ben egy angliai árverésen felbukkant Balaton kép az egykori Ringwald gyűjteményből. A helyszínből adódóan a kiállítás külön hangsúlyt helyez a festőművész és az egyházfő kapcsolatának bemutatására, a bibliai témájú képekre, illetve a Balaton vidékéhez kötődő műalkotásokra is.

A felvilágosult szellemű pannonhalmi főapát, Vaszary Kolos - 1891-től hercegprímás, esztergomi érsek, 1893-tól bíboros - az ifjú művész patrónusa volt, tanuló éveit anyagiakkal, pályakezdését pedig egyházi megrendelésekkel támogatta. Az ő közvetítésével reprezentatív portrémegrendelésekhez és egyházi megbízásokhoz jutott, többek között a balatonfüredi Kerektemplom Krisztus a kereszten című oltárképét készítette. Vaszary Kolost számos alkalommal megörökítette a művész, 1893-ban első nyilvános bemutatkozásán is a Műcsarnokban az ő portréját állította ki.

A Balaton témája mindvégig kitüntetett helyet kapott Vaszary János festészetében. A somogyi születésű művész fiatal korában sokat tartózkodott Keszthelyen, jól ismerte és kedvelte e vidéket. Az 1910-es években készült plein air szemléletű, dekoratív vásznain és fatábláin szinte évente, többször is megfestette a tavat és környékét. A magyar tengeren vitorlázók, strandolók sokasága később, az 1920-as és 1930-as években is rendre felbukkant képein. Egyetlen közintézménybe szánt, monumentális műve, a Víz alatti világ is a Balatonhoz kapcsolódott. A falképet 1928-ban Klebelsberg Kunó kultuszminiszter megbízásából készítette el a tihanyi Biológiai Kutató Intézet számára. A végleges képhez készült változatok egyértelműen utalnak a helyszínre: a háttérben a jellegzetes balatoni hegyvonulat látszik a Badacsonnyal, a vízen vitorlásokkal.

A kiállítást a villa történetéről, Vaszary Kolosról, Vaszary János munkásságáról és a Vaszary családról szóló magyar-angol nyelvű, gazdagon illusztrált katalógus is kíséri.

A kiállítás összeállította és rendezte Gergely Mariann és Plesznivy Edit művészettörténész.

A kiállításról bővebben