1. Alapokmányok
Alapokmányok
Magyar Nmezeti Galéria Gazdálkodási Szabályzat 2007.
WordMagyar Nemzeti Galéria Közbeszerzési Szabályzat 2007.
WordMagyar Nemzeti Galéria Szervezeti és Működési Szabályzat
Word2. Beszámolók
Beszámolók
A Magyar Nemzeti Galéria 2004. évi szöveges beszámolója
PDFA Magyar Nemzeti Galéria 2005. évi szöveges beszámolója
WordA Magyar Nemzeti Galéria 2006. évi szöveges beszámolója
WordA Magyar Nemzeti Galéria 2007. évi szöveges beszámolója
Az adatok hivatalos közlője az Oktatási és Kulturális Minisztérium.
WordSzakmai Beszámoló a kisszebeni Keresztelő Szent János-főoltár szekrényének tisztításáról és konzerválá-sáról, valamint tartószerkezetének, menzájának kivitelezéséről
A kisszebeni Keresztelő Szent János-főoltár (1490-1516) a Magyar Nemzeti Galéria legnagyobb méretű műtárgya. Eredetileg mintegy hét méter magasra nyúló építményét tizennégy szobor - köztük három életnagyságú figura - és huszonnégy táblakép díszítette. A Szépművészeti Múzeum Márványcsarnokában felállított, hatalmas szárnyasoltár a második világháború idején súlyosan megsérült, darabjait évtizedekig raktárban őrizték, s csak a Nemzeti Galériában, ott is az utóbbi két évtizedben vett nagyobb lendületet elemeinek restaurálása. Szobrainak zömét sikerült helyreállítani, és táblaképei közül több is elkészült már. Az oltár teljes restaurálása előreláthatólag még hosszú éveket vesz igénybe.
Ezúttal a szárnyasoltár középső részének, szekrényének tisztítására és konzerválására került sort. A szekrényt régóta szerkezeti elemeire bontva őrizte a múzeum. A nagyméretű, festett-aranyozott építmény darabjainak felülete elpiszkolódott, megsötétedett, aranyfüst-borítása bemattult. Az azurittal borított és aranyozott részeket több helyen bronzporos, enyves átfestés fedte. A festékréteg sok helyen pergésnek indult; ez elsősorban a szekrény elemeinek illesztése mentén jelentkezett. A hordozó fa szuvassá vált, meggyengült.
Fotódokumentálás után az egyes elemeken előkonzerválást hajtottunk végre, hogy a pergő felületeket visszakössük a fahordozóhoz. A ragasztóanyagot injektálva juttattuk az elvált rétegek közé. Ezzel egy időben anyagmintákat vettünk a szekrény különböző festett és arannyal borított részeiből. A színenként vett mintákat mikroszkópos vizsgálat után kiértékeltük. Ezt követően indulhatott meg a tisztítás vegyszeresen és mechanikusan, a festett, illetve aranyozott felületeknek megfelelően. Számos esetben szikével sorvasztva lehetett csak az aranyról lepattintani a makacs szennyeződéseket. A tisztítás végeztével a színek és az arany ragyogása is visszatért eredeti pompájához.
Ezután következett az egyes elemek konzerválása. Ehhez toluolban oldott Paraloid B72 műgyantából 20%-os elegyet készítettünk, s ecsetelve itattuk be a hordozó fát - napokon keresztül - a hátoldal felől, majd amikor megszáradt, a festett-aranyozott réteget is vékonyan áteresztettük a konzerváló anyaggal. Csupán az azurittal festett területeket hagytuk ki, mivel ezt a szemcsés szerkezetű pigmentáltságot nem szabad ezzel a műgyantával kezelni.
A pályázati pénzkeret biztosította a felhasznált anyagok, illetve a műtárgy anyagvizsgálatának költségeit. A mikroszkópos vizsgálatokhoz és a tartószerkezet kivitelezéséhez külső szakemberek munkáját vettük igénybe. A tisztítás és konzerválás munkáját a Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményének restaurátorai végezték, a tartószerkezet kiviteli terveit is ők készítették el.
A pályázaton nyert pénzből elkészíttettük a vasszerkezetet (a menzát és a felmenő vasállványzatot) is, amely a szárnyasoltárt fogja hordozni, ha az építmény restaurálása befejeződik. Az állványzatot felépítettük az állandó gótikus kiállításunkban, és elhelyeztük rajta az elmúlt évek során restaurált szobrokat és a szekrényt lezáró, áttört faragványt. Jelenleg így látható az együttes a Trónterem szárnyasoltárai között.
WordSzakmai beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Kollégiumához benyújtott 2312/0663. számú pályázat 800.000 Ft-os támogatásának felhasználásáról
Tóth Sándor: Román kori kőfaragványok a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjtemé-nyében. A Magyar Nemzeti Galéria szakkatalógusai I/1.
A könyv a múzeum szakkatalógusainak nyitó kötete: a Magyar Nemzeti Galéria legrégibb műtárgyainak, a 11-13. századi kőfaragványoknak nyújtja részletes, tudományos feldolgozá-sát. A bevezető tanulmány mellett - amely a magyarországi művészet korai szakaszának né-hány fontos csomópontját elemzi - a gyűjtemény olyan emblematikus darabjait mutatja be, mint az aracsi sírfedőlap vagy a kalocsai királyfej, amely egyike a leggyakrabban reprodukált középkori műveinknek. A gyűjtemény összetétele szerencsés módon nagy ívű művészettörté-neti áttekintést tesz lehetővé. A művek sora a korai, két sorban összekapcsolódó palmettákkal díszített faragványoktól a székesfehérvári bazilika és a pécsi székesegyház töredékein át a jáki templomból származó oszlopfőkig terjed. A kötetet a művek múzeumba kerülésének doku-mentumai egészítik ki; útmutatót kapunk a hazai műgyűjtés és a magyar múzeumügy kezdete-inek megismeréséhez is. Mind a tanulmány, mind a katalógus-rész bőven illusztrált archív és új műtárgyfelvételekkel; a színes melléklet a legszebb kőfaragványok reprezentatív reproduk-cióit tartalmazza.
Tóth Sándor (1940-2007) a Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményének munkatársaként (1990-től haláláig) elsősorban a középkori kőfaragványokkal foglalkozott. Az utóbbi másfél-két évtizedben tevékenyen részt vett a középkori Magyarország művészetét új megvilágításba helyező, nagy múzeumi kiállítások munkálataiban. A Magyar Nemzeti Galéria román kori kőfaragványait feldolgozó szakkatalógus a négy és fél évtizedes életmű kiemelkedő darabja.
Az NKA támogatását a nyomdai előkészítés költségeire, valamint a nyomás egy részének kifizetésére fordítottuk.
A Könyvtárellátónak leszállítottuk az öt bemutató példányt és fogadjuk a megrendeléseket még 62 ingyenes példány erejéig. További 33 kötetet kiküldtünk az országos és megyei mú-zeumoknak. Az átvételi elismervényeket mellékeljük.
A könyv borítójának színes képe pedig a MNG Könyvtára alábbi honlapján tekinthető meg: http://www.flickr.com/photos/mngkonyvtara/sets/, a képre kattint-va pedig a dokumentum könyvtári adataihoz juthatunk.
Melléklet: 1 kötet, elszámoló lap, számlamásolatok, átvételi elismervények másolatai
Mikó Árpád
főosztályvezető
Beszámoló Varga Nándor Lajos "Magyar múlt 1-40." című sorozatának megvásárlásáról
Varga Nándor Lajos "Magyar múlt" című, 1934-1935 folyamán fába metszett 40 lapos sorozatában ezer esztendő történetét próbálta a magyar történelem sorsfordító epizódjaival megjeleníteni. A sorozatot már az 1930-as évek folyamán bemutatták a közönségnek, majd 1941-ben album formában is kiadták Rajk Gyula magyarázó szövegeivel. A második világháború után azonban a rendszerváltásig nem jelenhetett meg újra, kiállításokon nem szerepelhetett, közgyűjteménybe sem kerülhetett. A korabeli lenyomatokat a nyomódúcokkal együtt a művész hagyatékában őrizték meg. Újabb bemutatásukra csak 1995-ben Varga Nándor Lajos születésének 100. évfordulóján kerülhetett sor. A magyar honfoglalás 1100 éves évfordulóján, 1996-ban jelenhetett meg újra, kicsinyített formában, kötetbe szerkesztve.
A "Magyar múlt" 40 fametszetének megszerzésével régi adosságunkat sikerült törlesztenünk, hiszen a sorozat nem csupán a 20. század középső harmadának egy reprezentatív művészeti alkotása, hanem a két világháború közötti magyar történelemszemlélet és művelődéstörténet egyik igen fontos dokumentuma is. A művész hagyatékából a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvásárolt fametszetek a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályának gyűjteményében kerültek elhelyezésre az F.2008.5/1-40 leltári számon. Megkezdődött a művek feldolgozása, digitalizálása, állagmegóvása, paszpartuzása és végleges elhelyezése. Varga Nándor Lajos "Magyar múlt" című sorozatát a jövőben újszerzeményi tárlatunkon, valamint kamarakiállítás keretében szeretnénk a közönség elé tárni.
WordSzakmai beszámoló az NKA 2309/663. számú pályázatáról (Múzeumi Kollégium)
A Magyar Nemzeti Galéria Festészeti Osztálya eredetileg négy festmény megvásárlására nyújtott be pályázatot összesen 5.540.000 Ft. értékben. A Kollégium döntése alapján elnyert 3.000.000 Ft összegből két művet tudtunk megvenni magántulajdonból, egy 19. századi és egy 20. század eleji alkotást, ezek:
Szemlér Mihály (Pest, 1833-Budapest, 1904):
Testvérek, 1867
olaj, vászon, 84 x 74 cm
jelezve jobbra lent: Szemlér M. 1867
ltsz.: 2008.1 T
Szemlér Mihály (1833-1904) a 19. században élt jelentős, sokoldalú alkotó, életművében egyaránt megtalálható a történelmi tematika, a tájkép és az életkép, de nevét talán legjobban illusztrációi tették ismertté. Választási karikatúrái és humoros népéletképei, a pesti belváros tipikus figuráit bemutató rajzai gyakran jelentek meg újságokban, napilapokban, népszerűvé és híressé téve alkotójukat. Műveit igényes rajztudás, biztos kompozíciós készség, változatos színhasználat jellemzi. Az említett műfajokon kívül portréfestőként neve kevéssé ismert.
A Testvérek kettősportré, ezért is kuriózumnak számít. Mivel Szemlér Mihály arcképfestői munkássága teljesen ismeretlen, gyűjteményünk eddig nem is őrzött portrét tőle. A két fiatal leányt ábrázoló kép magas szintű tudással készült, a finom színhasználat, a sokoldalú, árnyalt jellemábrázolás mellett az anyagfestésben és a tájfestésben is jártasságot mutat, hiszen a történelmi képeken mindezekre szükség volt. A kép különösen értékes számunkra, mivel a művésztől eddig mindössze 9 művet őrzött gyűjteményünk. Egyedülálló a Szemlér-életműben is, mert általa rálátás nyílik a művész műfaji sokoldalúságára és nagyszerű festői tudására. Kuriózum a 19. századi portréfestészet szempontjából is, mivel műfajilag a ritkaságnak számító kettősportré kategóriájába sorolható.
A kép kitűnő állapotban van, és kvalitásait tekintve 19. századi állandó kiállításunk egyik reprezentatív darabja lehet.
Páldy Zoltán (Temesvár, 1884-Budapest, 1939):
Krisztus és a királyok, 1912 körül
olaj, vászon, 144 x 105 cm
jelzés nélkül
ltsz.: 2008.2 T
Páldy Zoltán (1884-1939) Münchenben és Nagybányán tanult, az 1910-es években színre lépő fiatal festőgeneráció tagja volt, rendszeresen szerepelt kiállításokon. 1910 és 1914 között a Művészházban öt kiállításon összesen 39 művével vett részt, 1918-ban pedig a Nemzeti Szalonban mutatott be nagyobb kollekciót műveiből. A Krisztus és a királyok című festmény a Művészház nagyszabású, 1913. márciusban megrendezett Palotafelavató kiállításán 125. katalógusszámon volt kiállítva. A képet reprodukálták a kiállítást kísérő kiadványban (Kalauz a Művészház palotafelavató kiállításához, 1913), és a mű elnyerte a Lánczy Leó-féle 500-koronás díj egyikét. A festmény jól példázza azokat a modernista törekvéseket, amelyek mitológiai és bibliai jelenetek dekoratív formaadású, szimbolista ízű átírásával széles körben elterjedtek és népszerűek voltak az első világháború előtti évtizedben. Ennek a jelenségcsoportnak eddig csupán egy-két alakja, mint például Kádár Béla részesült kellő figyelemben, fontos, hogy más művészek munkássága is jól dokumentált, illetve feldolgozott legyen. A Magyar Nemzeti Galéria Festészeti Osztálya Páldy Zoltántól eddig egyetlen képet sem őrzött, ez a nagyméretű, kvalitásos festmény pótolja ezt a hiányt, és reprezentatív darabként képviseli gyűjteményünkben az 1910-es évek jellegzetes festői törekvéseit.
A kép kiállításon való bemutatására előreláthatóan már a jövő évben sor kerül.
WordSzöveges beszámoló Freskóterv restaurálása
NKA pályázati azonosító 2311/1554
Művek és állapotuk a restaurálás előtt
Körösfői-Kriesch Aladár
Dunai rakodómunkások, 1915
Technika: szén
Anyag: papír
Méret: 4000 x 3200 mm
Ltsz: F.87.24.
Restaurálás előtti állapot: kasírozatlan, poros, kissé szennyezett papír, középen hosszában kettéhasadva. Savas, sok apróbb szakadás, valamint kisebb hiányok.
Lotz Károly
Psyché ihleti a Phantasiát, 1873 k.
Technika: grafit ceruza
Anyag: kasírozott papír
Méret: átmérő 2820 mm
Ltsz: 2432
Restaurálás előtti állapot: poros, kissé szennyezett, a ragasztás a széleken elvált. Az egyes részeken nagyobb beszakadások voltak csaknem teljesen levált darabokkal és hiányokkal, a papír pedig hullámos volt.
A restaurálás menete
A művek óriás méretűek, ezért több darabban kellett felkasírozni őket.
Kőrösfői-Kriesch Aladár: Dunai rakodómunkások kartonja két nagyobb és több kisebb darabra szakadt szét, ezért az eredeti ragasztásokat és a későbbi szakadásokat figyelembe véve tizenkét közel egyenlő részre vágva, a darabokat külön kellett kasírozni, majd száradás után összeragasztani. A kasírozást megelőzte a száraz tisztítás, savtalanítás, majd a hátoldalon lévő ragasztások eltávolítása. A művet rétegelt lemezre feszített lenvászonra, savmentes csomagolópapírra, metil cellulózzal ragasztottuk fel. Az összeillesztéseknél használt ragasztóanyag planatol volt. A hiányok pótlása és a retusálás megtörtént.
Lotz Károly: Psyché ihleti a Phantasiát freskókartonja penészes volt. Ezért a széleit és a régi kasírozó vásznát el kellett távolítani, a hátoldaláról pedig a régi ragasztót szikével és csiszolópapírral leszedni. Ezt a művet is több darabban kellett felkasírozni. A szétvágás nagyrészt az eredeti toldások mentén történt. A továbbiakban hasonlóan kellett eljárni, mint az előző freskókartonnál. Metil cellulózba formaldehidet rakva a penészvédelem megtörtént. A kopásokat és hiányokat szénnel retusáltuk.
A restaurálást elvégezte: Juhászné Szabó Zsuzsanna
WordSzakmai beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Kollégiumának 2309/716 számú pályázatáról: gyűjteménygyarapítás
Ferenczy Károly: A művész neje (Fialka Olga képmása), 1892
olaj, fa, 40,6 x 21 cm, jelzés nélkül
A mű 1962 óta védett (T Mt 2150. Védetté ny. sz. Műv. Min. 84908/1962. XI. 22.)
A mű megvásárlására 3.000.000 Ft-ot nyertünk az NKA Múzeumi Kollégiumától. Először Ferenczy Károly érzékeny tollú monográfusa, Genthon István reprodukálta a művészről megjelent könyvében A művész neje című, bensőséges hangulatú festményt, és az alábbi sorokat írta róla: "A művész nejének kis méretű arcképe, sötét ruhája, csaknem bal profilban álló térdkép, bal kezén szürke kesztyűvel. A háttér ezúttal semleges. Itt az előadás az előzőekhez képest pasztózussá vált, a vastag festék, különösen az arcon, csomósan felrakott, a képnek immár semmi köze az eddig oly sokat emlegetett francia mesterhez. Münchenre, sőt Nagybányára utal. Bár kisméretű, fanyar monumentalitás lengi körül, felfogása emelkedett, de hűvös."
A festmény művészettörténeti értékén túl családtörténeti jelentőséggel is bír, ugyanis a 20. századi magyar művészet legjelentősebb művészfamíliája, a Ferenczy család nagyműveltségű tagját, Fialka Olgát ábrázolja. Fialka Olga Ferenczy Károly feleségeként Ferenczy Valér festőművész, Ferenczy Béni szobrászművész és Ferenczy Noémi textilművész édesanyja volt, de ő maga is festőművésznek indult. A kép kultúrtörténeti értékét növeli, hogy annak idején a művész közeli barátjának, a Szépművészeti Múzeum igazgatójának, Petrovics Eleknek a tulajdonába került.
A pályázati támogatás segítségével idén, részletfizetéssel tudjuk megvásárolni a 6.000.000.-os festményt. Az első részlet kifizetése után festmény a Magyar Nemzeti Galéria XIX-XX. századi Gyűjtemé nyébe került beleltározásra (2009.1). Már megvan a helye múzeum XX. századi állandó kiállításában, illetve a 2011-re tervezett, nagy gyűjteményes Ferenczy Károly- kiállítás egyik személyes vonatkozású, kiemelkedő darabja.
Plesznivy Edit
főmuzeológus