Művészet és sport 2012

2012. július 15-október 15.

A kiállítást tudatosan a 2012-es Londoni Olimpia idejére időzítjük (július 29-augusztus 12.), de kiállításban megjelenő tematika ettől függetlenül is minden korosztály számára nagy érdeklődésre tarthat számot. A millennium 1896-os dátumával indítható modern Magyarország és az első újkori olimpia egybeesik, tehát az utóbbi bő száz esztendő művészettörténetének és sporttörténetének párhuzamos bemutatása evidensen kínálkozik. A művészettörténet, a kultúrtörténet, a sporttörténet mellett nemzeti identitásképző, példakép-teremtő, nevelő hatása sem elhanyagolható. A kiállításhoz különféle rendezvények is kapcsolódnak (előadások, filmvetítések, író-olvasó találkozók, sportolókkal való beszélgetések, gyermekrajz-pályázat stb.), amelyek jól kiegészítik az elsősorban képzőművészeti vonatkozású tárlatot. A kiállítás kurátorai: Dr. Szabó Lajos (Magyar Sportmúzeum), Szücs György (Magyar Nemzeti Galéria)

Rang és kép
Címereslevelek és címeres emlékek a késő középkori és kora újkori Magyarországon

2012. szeptember - 2013. január

A magyar királyok által adományozott címeres nemesleveleket - vagyis azokat az okleveleket, amelyekben a nemesi kiváltságok mellett a címerhasználat jogát is rögzítették - a 15. századtól kezdve általában díszes formában állították ki. A sokszor pazarlóan gazdag miniatúradísz közvetlenül is kifejezte az adományos hatalmát és vagyoni helyzetét, társadalmi állását. A csak ritkán látható, a levéltárak raktáraiban őrzött armálisok így nemcsak történeti források, hanem a művészet történetének is fontos szereplői. Szinte nincs olyan műfaj, amelynek ne volnának címeres darabjai. A kiállítás ezt a kettősséget mutatja be: egyfelől magukat az armálisokat, amelyek olykor - például a kora újkorban - szinte egymaguk képviselik a festészet műfaját Magyarországon; másfelől olyan, címert hordozó műveket, amelyek ennek köszönhetően állíthatók történeti kontextusba. A kiállítás időhatárai a 15. századtól a 17. századig tartanak, de kitekintünk a 18-19. századra, vagyis a későbbi idők címerhasználatára, sőt, a meginduló heraldikai kutatásokra is. A kiállítás kurátora: Mikó Árpád.

Derkovits Gyula (1894-1934)

2012. november - 2013. május

A Magyar Nemzeti Galéria modern mestereket bemutató monografikus kiállításainak sorát Derkovits Gyula folytatja. A viszonylag rövid alkotói pálya (1919-1934), valamint a periódus viszonylagos háttérbe szorultsága is lehetővé, sőt kívánatossá tenné, hogy az életművet ne csupán önmagában, hanem a korszak művészetének, vizuális kultúrájának, sőt kor- és társadalomtörténetének összefüggésében mutassuk be. A kiállítás fő szervezőelvét - az életmű kronológiájának, korszakolásának szem előtt tartásával - a tematikus-műfaji blokkok sora képezné, a különböző csoportok (pl. önarcképek, otthon-képek) egy-egy kiemelkedő főmű köré szerveződnének, és ide nem csak Derkovits művei, hanem a kortársak hasonló alkotásai is bekerülnének. Az életműben központi szerepet játszó grafika - műtárgyvédelmi és rendezési szempontok miatt is - önálló egységként jelenne meg a kiállításban. A kiállítás kurátorai: Zwickl András, Bakos Katalin.

Rippl-Rónai és Maillol - egy barátság története 1890-1914

2013. szeptember - 2014. január

A kiállítás Rippl-Rónai József és Aristide Maillol barátságának állít emléket. A festőként induló Maillol és Rippl-Rónai 1890-ben kötöttek barátságot Párizsban, pályájuk egy darabig egymás mellett haladt. Maillol Rippl-Rónai közvetítésével került a Nabis-csoportba. 1899-ben Rippl-Rónai három hónapot töltött Maillol szülőfalujában, Banyuls-sur-mer-ben, ami pályájának egyik fordulópontját jelentette. Magyarországra való hazatérte után sem szakadt meg kapcsolata barátjával, ritkán, de annál közvetlenebb hangon leveleztek. A kiállítás Rippl-Rónai és Maillol munkásságának korai műveit és ezeken keresztül egymásra gyakorolt hatásukat kívánja bemutatni. A kiállítás együttműködő partnere a párizsi Musée Maillol (Fondation Dina Vierny), ahol a magyarországi bemutató után esetleg fogadnák a tárlatot. A kiállítás kurátora: Földi Eszter.

Illat-graFfitik
A Kozári Hilda által vezetett workshopok anyagának kiállítása

2013. szeptember - 2014. január

A kiállítás középpontjában egy különleges kísérletet áll: hogyan lehet egy napjainkban kevéssé használt, a mai életvitel következményeként eltompult, illetve tompított érzéket és egyben kommunikációs formát - a szaglást - reaktiválni, s ezzel egyidőben meg is dolgoztatni. Célunk, hogy a tárlat lehetőséget adjon a megszokott érzékszervi hierarchiából való kizökkentésre, új élmények, érzések megélésére. A kiállítás kurátorai: Kozári Hilda, Sepsey Zsófia, Százados László.

Közép-Európai festők Párizsban a 19. század második felében

2013. szeptember - 2014. január

A 19. században Közép-Kelet Európa országaiban, de akár a skandináv államokban is jól nyomon követhető az a rendkívül termékeny hatás, amelyet a francia fővárosban tanuló, vagy bizonyos ideig ott dolgozó művészek hazatérve, saját környezetük művészeti fejlődésére gyakoroltak. Éppen ezért a Magyar Nemzeti Galéria egy hosszabb távra tervezett együttműködést kezdeményezett a bukaresti Nemzeti Művészeti Múzeummal, melynek kiindulópontja a századfordulón Párizsban tanuló, dolgozó magyar és román művészek bemutatása, az általuk generált, nemzetenként eltérő, mégis számos közös jegyet felmutató művészeti folyamatok összehasonlító vizsgálata. A legjelentősebb alkotók, például Munkácsy Mihály (1844-1900), Paál László (1846-1879), Rippl-Rónai József (1861-1927), vagy Nicolae Grigorescu (1838-1907), Ion Andreescu (1850-1882), Ştefan Luchian (1868-1917) mind Magyarországon, mind Romániában a 20. században kibontakozó modernizmus megteremtőinek számítanak. Kérdés, hogy a hasonlóságok vagy éppen eltérések mennyiben vezethetőek vissza a hazai/nemzeti adottságokra és mennyiben következnek a külföldi, jelen esetben párizsi hatásokból. A kiállítás kurátora: Boros Judit (Mariana és Gheorghe Vidával, Marketa Teinhardttal együttműködve).

Word .doc